Yılmaz Büyükerşen viaszmúzeuma Eskişehirben
A Yılmaz Büyükerşen viaszfigurás múzeum (Yılmaz Büyükerşen Balmumu Heykeller Müzesi) Törökország egyetlen ilyen jellegű múzeuma, és Eskişehir városának egyik legfontosabb kulturális nevezetessége. Az öt teremben 198 viaszszobor található: Atatürkötől és az oszmán szultánoktól kezdve Yunus Emre-n, Marilyn Monroe-n és Barış Manço-n át. A múzeum elsősorban azért különleges, mert alapítója – Eskişehir jelenlegi polgármestere, közgazdász és autodidakta szobrász, Yılmaz Büyükerşen – sok figurát saját kezűleg formált meg. Ez egy ritka példa egy szerzői múzeumra, ahol a szerző személyisége nem marad el a kiállítási tárgyak erejétől. A múzeum 2013. május 19-én nyílt meg, és gyorsan kötelező látnivalóvá vált a „rehabilitált” Eskişehir útvonalán – a városban, amelyet Büyükerşen egy provinciális központból Törökország egyik legszebb kisvárosává alakított át.
Története és eredete
A múzeum története elválaszthatatlan alapítója életrajzától. Yilmaz Buyukershen 1937-ben született Eskisehirben, közgazdasági doktorátust szerzett, az Anadolu Egyetem rektora volt, és a török távoktatás egyik „atyja”. 1999 óta a Köztársasági Néppárt színeiben a város polgármestere. Közigazgatási karrierje mellett Büyükerşen komolyan foglalkozott szobrászattal, és az 1980-as években megszerette a viaszmunkát. 1996-ban az Anadolu Egyetem campusán megnyitotta saját viaszszobrászati munkáiból álló kis galériáját, amely a későbbi múzeum előfutára lett.
A 2010-es évek elejére Büyükerşen gyűjteménye már több tucat figurát számlált, és Eskişehir népszerűsége turisztikai célpontként rohamosan nőtt. A városi önkormányzat egy épületet jelölt ki az Atatürk körúton, Odunpazarı történelmi részén, és 2013. május 19-én a múzeum megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt. A dátum szimbolikus: május 19. Törökországban nemzeti ünnep, a függetlenségi háború kezdetének és Atatürk 1919-es szamszuni érkezésének napja. Így a múzeum üzenete már a kezdetektől fogva meg volt határozva: Törökország története – az Oszmán Birodalomtól a köztársaságig és a modern kultúráig – arcokon és tekinteteken keresztül elmesélve.
Az évek során a gyűjtemény bővült: új szereplők kerültek hozzá, a díszleteket átalakították, interaktív jelenetek jelentek meg. A múzeum összes bevételét az önkormányzat döntése alapján a lányok és a fogyatékkal élő diákok oktatására fordítják. Ez a projektet nemcsak kulturális, hanem szociális jellegűvé is tette – ami ritka a török önkormányzati intézmények körében.
Építészet és látnivalók
A múzeum egy modern épületben található az Atatürk körúton, az Odunpazarı kerületben – sétatávolságra más látnivalóktól: az azonos nevű történelmi negyedtől az oszmán faépületekkel, a Porsuk folyótól és a gondolákkal teli sétánytól. Az állandó kiállítás öt termet (A, B, C, D, E) foglal el, mindegyiknek megvan a maga témája. A figurákat realisztikus díszletekbe helyezték, színpadi világítással és hangkísérettel – ez nem egy statikus galéria, hanem egy sor színpadi jelenet.
A terem: Atatürk és az Oszmán Birodalom
A főterem Mustafa Kemal Atatürknek, családjának és a függetlenségi háborúnak van szentelve. Itt található a „szultánok galériája” is: II. Mehmed, a Hódító, I. Selim, a Félelmetes, I. Szulejmán, a Csodálatos, valamint kevésbé ismert uralkodók, köztük Fatih és II. Abdul-Hamid. Történelmi jeleneteket rekonstruáltak: a fiatal Atatürk íróasztalánál Samsunban, ünnepélyes fogadás a Dolmabahçe-palotában. A figurák etnográfiai pontossággal készültek – a kaftánok hímzéseitől a fegyverek fém alkatrészeiig.
B terem: tudomány, sport, művészet és média
A leg„sokszólamúbb” terem. Itt találhatók a török és külföldi repülési, vasúti, újságírói, ipari, tudományos és sportoló személyiségek. Mellettük a török szórakoztatóipar és filmvilág sztárjai: Cüneyt Arkın, Barış Manço, Kemal Sunal, Zeki Müren. A külföldi személyiségek közül – Marilyn Monroe, Albert Einstein, a 20. század világvezetői. A terem logikája – bemutatni Törökország modernizációjának sokrétűségét, amelyben a „saját” és az „idegen” nevek egy kulturális emlékezetben élnek együtt.
C terem: történelmi személyiségek
A terem a távoli múlt hőseinek van szentelve. Itt áll Yunus Emre – a 13. századi anatóliai misztikus költő, akinek versei a török irodalmi nyelv alapját képezik –, és Nasreddin Hodja – a népi bölcs szamárral való összetett képe. Mellettük a korai iszlám korszak tudósai, utazói és reformerei láthatók. Ez a múzeum „genealógiai” terme, amely arra a kérdésre ad választ, hogy kinek a vállán nyugszik a modern török identitás.
D terem: demokrácia
A legvitatottabb és egyben a legérzelmesebb terem. Témák: a török köztársasági demokrácia kialakulása, a többpárti rendszer, a 20. század kulcsfontosságú eseményei. A szerző döntése értelmében itt tilos fényképezni: a látogatóknak azt javasolják, hogy 10–15 percet töltsenek el a teremben teljes koncentrációban. Ez ritka döntés egy modern múzeum esetében, és működik: a terem a személyes elmélkedés helyszínének tűnik.
E terem: a szerző személyes kiállítása
Az utolsó terem Yilmaz Buyukershennek van szentelve. Itt láthatók a művész munkaeszközei, vázlatai, a figurák készítésének folyamatát dokumentáló fotók, valamint önarcképes viaszszobrai. Ez egy ritka alkalom arra, hogy bepillanthassunk a művész „munkájának kulisszái mögé”, és megértsük, milyen aprólékos munkáról van szó: egy-egy figura elkészítése 4–6 hónapig tart a mesternek.
Érdekes tények és legendák
- Yilmaz Buyukershen a világon az egyetlen olyan nagyvárosi polgármester, aki személyesen készít múzeumi színvonalú viaszszobrokat. Számos pártbeli kollégája és ellenfele személyesen pózolt neki a jövőbeli kiállítási tárgyakhoz.
- A múzeum összes bevételét fogyatékkal élő hallgatók és hallgatónők ösztöndíjára fordítják. Ez a döntés az alapító okiratokban is rögzítve van, és nem függ a városvezetés változásától.
- A megnyitó dátuma – 2013. május 19. – egybeesik a török függetlenségi háború kezdetének napjával. Ezt a szimbolikát a főterem kiállításában kifejezetten hangsúlyozzák.
- Büyükerşen viaszfiguráit már jóval az állandó múzeum megnyitása előtt kiállították Ankarában, Isztambulban és külföldön. Szakértői értékelés szerint technikája közel áll Madame Tussaud iskolájához, de nagyobb figyelmet fordít a nemzeti viselet részleteire.
- A demokrácia teremben tilos a fényképezés – ez az egyetlen múzeumi terem Törökországban, ahol teljes fényképezési tilalom van érvényben, és ez nem biztonsági, hanem koncepcionális okokból van így.
- Eskişehirnek olyan projekteknek köszönhetően, mint ez a múzeum, a Porsuk-part és a Sazova Park, a 2010-es években elnyerte a „török Salzburg” nem hivatalos címet – a városi tervezés és a kulturális intézmények iránti figyelemért.
Hogyan juthat el oda
A múzeum Odunpazarıban – Eskişehir történelmi központjában – található, az Atatürk sugárúton. Tájékozódási pont: a Porsuk folyó partja és a régi oszmán házak negyede közötti sétálóövezet. A központ bármely pontjáról 10–15 perc sétára van a múzeum. Cím: Atatürk Bulvarı, Odunpazarı, Eskişehir.
Eskişehir Közép-Anatólia fontos közlekedési csomópontja. Isztambulból a legkényelmesebb a YHT gyorsvonattal utazni (kb. 3 óra), Ankarából pedig 1,5 óra alatt elérhető a YHT-vel. A helyi Hasan Polatkan repülőtér elsősorban belföldi járatokat fogad. A vasútállomástól a múzeumig körülbelül 2 km a távolság: gyalog 25 perc alatt elérhető a Porsuk-part mentén, vagy taxival is megközelíthető (rövid út). A városban kényelmesen közlekedhet a modern villamossal, a „Şarhöyük” vagy az „Atatürk Lisesi” megállók a múzeumhoz legközelebbiek.
Tippek az utazóknak
A múzeum szinte egész évben nyitva tart, általában keddtől vasárnapig; a pontos nyitvatartási időt érdemes a látogatás előtt az Eskişehir önkormányzat honlapján (esmek.eskisehir.bel.tr) ellenőrizni. Hétfőn zárva tart. Az öt terem megtekintésére számoljon 1,5–2 órával: a kiállítási anyag sűrű, és itt minden jelenetnél érdemes elidőzni.
A látogatásra legalkalmasabb időpont a hétköznapok délelőttje vagy a délután második fele 16:00 után, amikor az iskolai csoportok már eloszlanak. Hétvégén és a török szünetek alatt sorok alakulnak ki a pénztáraknál. A jegyek általában olcsók (török viszonyokhoz képest), és a bevételt ösztöndíjakra fordítják. Gyerekes családok számára a múzeum ideális: élénk figurák, érthető jelenetek, interaktív elemek. A D teremben emlékeztessük a gyerekeket és magunkat is a fényképezés tilalmára.
A múzeum könnyen kombinálható egy útvonalba Eskişehir egyéb „jellegzetes” látványosságaival: az Odunpazarı negyeddel, színes faházaival és a Kortárs Üvegmúzeummal, a Sazova Parkot a kastéllyal és az állatkerttel, a Porsuk-partot a velencei stílusú gondolákkal, valamint a Lületaşı Múzeumot, amely a híres eszkiheiri kézműves kőfajtának szentelt. A város teljes körű megismeréséhez érdemes legalább másfél-két napot szánni, és Yilmaz Buyukershen viaszfigurás múzeuma ezen az útvonalon kötelező és egyben a legszemélyesebb megálló: Törökországban sehol máshol nem találhat olyan organikus összefonódást a városi politika, a művészet és a társadalmi küldetés között egy kiállításon belül.
